A csalog�ny �s a s�lyom

A csalog�ny egy magas f�n �lt, s szok�sa szerint �nekelgetett. A s�lyom, amely �ppen meg�hezett, megl�tta, lecsapott r�, �s megragadta. A pusztul�s el�tt �ll� csalog�ny k�rte �t, hogy eressze el, s er�s�tgette, hogy �gysem lakik j�l vele a s�lyom, ha teh�t �hes, nagyobb madarak ut�n kell vetnie mag�t. De a s�lyom f�lbeszak�totta: "Igaz�n bolond lenn�k, ha elereszten�m azt, ami a karmaim k�z� ker�lt, �s azt kergetn�m, amit m�g nem is l�tok."

A mese azt bizony�tja, hogy ugyanilyen esztelenek azok az emberek is, akik t�bbet rem�lnek az el�rhet�n�l, s a kez�k k�zt l�v� dolgokat elszalasztj�k.

***

 Az ad�s

Ath�nban egy ad�s, mikor a hitelez� k�rte t�le a k�lcs�nt, elosz�r halad�kot k�rt, s nyomor�ra hivatkozott. Mikor pedig az nem engedett, el�hozta egyetlen disznaj�t, �s a hitelez� jelenl�t�ben elad�sra k�n�lta. Oda is j�tt egy vev�, �s megk�rdezte, hogy koca-e az elad�sra k�n�lt diszn�. Azt a v�laszt kapta, hogy koca, de nem ak�rmilyen k�z�ns�ges �m: a miszt�riumok idej�n koc�kat ellik, a Panath�nai�k idej�n pedig kanokat. Mikor a vev� elb�mult a besz�den, a hitelez� m�g l�d�totta is a dolgot: "Csak ne csod�lkozz, mert ez a Dion�szi�k idej�n m�g kecskegid�kat is fog elleni neked."

A mese bizony�tja, hogy sokan a haszon kedv��rt nem �tallanak lehetetlen dolgok mellett is hamisan tan�skodni.

***

 A vadkecsk�k �s a kecskep�sztor

A kecskep�sztor kihajtotta kecsk�it a legel�re, �s l�tta, hogy vadkecsk�k k�z� keverednek; mikor azt�n beesteledett, valamennyit behajtotta a saj�t barlangj�ba. M�snap nagy vihar kerekedett, �gyhogy nem tudta a ny�jat a szokott legel�re kihajtani, �s �gy otthon etette meg �ket. A saj�tjainak csak kev�s �lelmet adott, �ppen csak hogy ne �hezzenek, az idegeneknek viszont t�bbet halmozott oda, hogy azokat is mag�hoz �desgesse. Mikor azut�n a vihar v�get �rt, mindet kihajtotta a legel�re; a vadkecsk�k azonban a hegyekhez �rve azonnal elfutottak. Mikor pedig a p�sztor h�l�tlans�ggal v�dolta �ket, ami�rt elhagyt�k, b�r nagyszer� ell�t�st kaptak t�le, visszafordultak, �s �gy sz�ltak: "�ppen ez�rt m�g jobban �rizked�nk t�led; mert ha minket, akik tegnap ker�lt�nk hozz�d, t�bbre becs�lt�l a r�giekn�l, vil�gos, hogy ha ezut�n m�sok is hozz�d ker�lnek, azokat meg elib�nk helyezn�d."

A mese bizony�tja, hogy nem kell sz�vesen fogadni azok bar�ts�g�t, akik r�gi bar�taikn�l t�bbre becs�lnek minket, m�g �jak vagyunk; meg kell gondolnunk, hogy ha f�l�tt�nk is elj�r az id�, m�sokkal bar�tkoznak �ssze, �s azokat fogj�k t�bbre tartani.

 ***

 A macska �s a madarak

A macska meghallotta, hogy valamelyik udvarban a sz�rnyasok betegeskednek. Orvosnak �lc�zta mag�t, fogta a mesters�ghez sz�ks�ges eszk�z�ket, odament, �s az udvar el�tt meg�llva megk�rdezte t�l�k, hogy �rzik magukat. Azok nyomban megfeleltek neki: "J�l - ha te elm�gy innen."

�gy van ez az emberek k�zt is: a hitv�nyak nem csapj�k be az okosokat, m�g ha teljes erej�kkel tettetik is a seg�teni akar�st.

 ***

 Aisz�posz a haj��p�t� m�helyben

Egyszer Aisz�posz, a mesemond�, id�t�lt�sb�l bement egy haj��p�t� m�helybe. Mikor a haj��csok g�nyol�dtak vele, �s mindenk�ppen sz�ra akart�k b�rni, Aisz�posz a k�vetkez�t mondta el: "Valamikor r�gen l�trej�tt az �r �s a v�z; de Zeusz l�tre akarta hozni a sz�razf�ldet is, �s ez�rt megparancsolta az �rnek, hogy h�romszorra igya ki a tengert. Az bele is kezdett, �s el�sz�r a hegyek jelentek meg; mikor m�sodszor h�rpentett, a s�ks�gok is el�bukkantak. De ha kedve t�mad m�g harmadszorra is inni a v�zb�l, a ti mesters�getek feleslegess� v�lik."

A mese azt bizony�tja, hogy akik n�luk kiv�l�bbakat g�nyolnak, elfeledkeznek arr�l, hogy a r�videbbet h�zhatj�k vel�k szemben.

 ***

 A r�ka �s a kecskebak

A r�ka beleesett egy k�tba, �s k�nytelen-kelletlen lenn maradt, mivel k�ptelen volt felm�szni. Amikor a kecskebak a szomj�s�gt�l hajtva ugyanahhoz a k�thoz j�tt, megl�tta �t, �s megk�rdezte, j�-e a v�z. A r�ka baleset�t sz�p�tgetve hosszasan dics�rte a vizet, elmondta, milyen j�, �s biztatta a kecsk�t, hogy j�jj�n le � is. Az meg, hogy l�thassa a vizet, �s szomj�t is olthassa, meggondolatlanul leugrott. Mikor azut�n a r�k�val egy�tt a kijut�s ut�n kezdtek n�zni, a r�ka kijelentette, hogy valami hasznosat gondolt ki mindkett�j�k jav�ra. "Ha te - mondotta - a falhoz t�masztod els� l�baidat, �s lehajtod a szarvaidat, �n a h�tadon felfutok, �s ut�na t�ged is kih�zlak." A kecske k�szs�gesen engedelmeskedett ennek a m�sodik javaslatnak is. A r�ka a l�b�r�l a h�t�ra ugrott, majd a szarvaira t�maszkodva feljutott a k�t sz�j�hoz, �s m�r t�vozott is. Mikor pedig a kecske szidni kezdte, ami�rt megszegte meg�llapod�sukat, a r�ka visszafordult, s csak ennyit mondott: "Bar�tom, ha annyi eszed volna, amennyi sz�r van a szak�lladban, nem ment�l volna le, miel�tt a felj�vetel lehet�s�g�t meg nem vizsg�ltad."

�gy az okos embereknek is el�bb a dolgok kimenetel�t kell megvizsg�lni, �s csak azut�n belefogniuk.

 ***

 A r�ka �s az oroszl�n

A r�ka sohasem l�tta az oroszl�nt. Mikor azut�n v�letlen�l szembetal�lkozott vele, els� l�t�sra annyira megijedt t�le, hogy kis h�j�n belehalt. M�sodik tal�lkoz�suk alkalm�val is megijedt ugyan, de m�r nem annyira, mint legel�sz�r. Mikor pedig harmadszor is l�tta, annyira nekib�torodott, hogy oda is ment hozz� elbesz�lgetni vele.

A mese bizony�tja, hogy a szok�s a f�lelmetes dolgokat is megszel�d�ti.

 ***

 A hal�sz

Egy fuvol�z�shoz �rt� hal�sz fuvol�j�val �s h�l�j�val kiment a tengerpartra, egy kiugr� szirtre �llt, �s fuvol�zni kezdett, mert azt hitte, hogy a halak a sz�p hangra magukt�l ki fognak ugr�lni a partra. Mivel azonban kitart� j�t�k�val sem �rt el semmit, letette a fuvol�t, fogta a h�l�t, a v�zbe vetette, �s sok halat kifogott vele. Miut�n kidobta oket a h�l�b�l a partra, �s l�tta, hogyan fick�ndoznak, �gy sz�lt: "Nyomorult �llatok, amikor fuvol�ztam, nem t�ncoltatok, most meg, amikor abbahagytam, megteszitek?"

Azokra illik ez a mese, akik nem az alkalomhoz ill� dolgot csin�lnak.

 ***

 A r�ka �s a p�rduc

A r�ka �s a p�rduc a sz�ps�g f�l�tt versengtek. Mikor a p�rduc egyre csak test�nek tarkas�g�val b�szk�lkedett, a r�ka mosolyogva sz�lt: "Mennyivel szebb vagyok n�lad �n, akinek nem a teste, hanem az esze tarka."

A mese bizony�tja, hogy a testi sz�ps�gn�l t�bb az �szb�li kiv�l�s�g.

 ***

 A hal�szok

A hal�szok h�zt�k a h�l�t; mivel az neh�z volt, m�r el�re �r�ltek �s t�ncoltak, mert azt hitt�k, hogy sok a zs�km�ny. Mikor azonban a partra h�zt�k, csak kev�s halat tal�ltak, ellenben telis-tele volt a h�l� k�vekkel �s homokkal. Erre m�rt�ktelen�l megharagudtak; nem is annyira mag��rt a dolog�rt nehezteltek, hanem mivel az ellenkez�j�re sz�m�tottak. De egy �reg �gy sz�lt k�z�tt�k: "Hagyjuk abba, bar�taim; �gy l�tszik, az �r�m testv�re a b�nat, �s ha annyira �r�lt�nk m�r el�re, most nyilv�n szomorkodnunk is kell."

�gy h�t fogadjuk el, hogy milyen v�ltoz�kony az �let, s nem kell nek�nk sem b�szk�lkedn�nk; gondoljuk meg, hogy a t�ls�gosan sz�p id�b�l viharnak kell t�madnia.

 ***

 A r�ka �s a majom

A r�ka �s a majom egy�tt v�ndoroltak, �s k�zben az el�kel�s�gr�l vitatkoztak. Mindketten sokat besz�ltek m�r, mikor el�rtek egy temetoh�z. A majom odatekintett, �s fels�hajtott. Mikor a r�ka ennek ok�t k�rdezte, a majom a s�reml�kekre mutatott, �s �gy sz�lt: "H�t hogyne jajgatn�k, mikor oseim szabadon bocs�tottjainak �s rabszolg�inak s�roszlopait l�tom?" A r�ka �gy felelt erre: "Hazudj csak, amennyit akarsz, hiszen ezek k�z�l �gysem k�l fel senki, hogy megc�foljon t�ged."

�gy az emberek k�z�tt is a hazudoz�k akkor k�rkednek legink�bb, amikor nincs, aki megc�folja �ket.

 ***

 A r�ka �s az eg�r

A r�ka a felfuttatott sz�l�n �rett f�rt�ket l�tott, �s szerette volna megenni, de nem siker�lt el�rnie. Az eg�r ezt l�tva mosolygott rajta, �s �gy sz�lt: "Semmit sem ehetsz." A r�ka nem akart sz�gyenben maradni az eg�r el�tt, �s ez�rt �gy sz�lt: "Mert m�g �retlenek."

A mese a hitv�ny �s j� sz�ra nem hallgat� embereket sz�gyen�ti meg.

 ***

 A macska �s a kakas

A macska megfogta a kakast, �s fel akarta falni, de alaposan meg akarta indokolni. Belekezdett h�t a v�daskod�sba, s kijelentette, hogy zavarja az embereket, mikor �jszaka kukor�kol, �s nem hagyja aludni �ket. Mikor a kakas arra hivatkozott, hogy saj�t hasznukra teszi ezt, mert szokott munk�jukra kelti fel �ket, m�sodszorra ezt vetette ellene: "De erk�lcstelen term�szetu is vagy!" A kakas azzal v�dekezett, hogy ezt is gazd�i haszn�ra teszi, mert a ty�kok �gy tojnak sz�mukra sok toj�st. A macska kifogyva az �rvekb�, �gy sz�lt: "Ha b�v�ben vagy is az ellen�rveknek, azt hiszed, az�rt �n nem eszlek meg?"

A mese bizony�tja, hogy a b�nre elsz�nt hitv�ny term�szet, ha tetszetos �r�ggyel nem teheti, akkor leplezetlen�l is elk�veti tett�t.

 ***

 A csonka fark� r�ka

Egy r�k�nak a csapda lev�gta a fark�t, �s ezut�n sz�gyen�ben elviselhetetlennek �rezte az �letet. T�madt azonban egy ment��tlete: h�tha a t�bbi r�k�t is be lehetne ugratni ugyanebbe, hogy �gy a k�z�s bajjal saj�t csonkas�g�t elleplezhesse. �ssze is csod�tette mindet, �s buzd�totta �ket, hogy v�gj�k le �k is a farkukat; eloadta, hogy az nemcsak rosszul �ll nekik, hanem t�ls�gos s�lyt is akaszt r�juk. Egyik�k azonban mosolyogva felelt neki: "Bar�tom, ha veled nem esik meg, nem aj�nlan�d nek�nk sem."

Ez a mese azokra alkalmazhat�, akik a t�bbieknek nem j�indulatb�l, hanem saj�t �rdek�k szerint adnak tan�csot.

 ***

 A hal�sz �s a kis hal

A hal�sz kivetette h�l�j�t, de csak egy aj�k�t fogott. A halacska k�ny�rg�tt neki, hogy egyelore engedje el, mert m�g kicsi, k�sobb pedig, amikor m�r megn�tt, fogja ki �jra, nagyobb haszna lesz belole. "Bolond lenn�k - felelte a hal�sz -, ha a kezemben l�vo hasznot elereszten�m, �s a bizonytalan rem�nyt hajszoln�m."

A mese bizony�tja, hogy ink�bb a megl�v� hasznot kell v�lasztani, ha kicsi is, mint a rem�nybelit, m�g ha az nagy is.

 ***

 A r�ka �s a t�skebokor

A r�ka felm�szott a s�v�nyre, de majdnem lecs�szott, �s belekapaszkodott a t�skebokorba. T�ske ment a talp�ba; a r�ka sz�rnyen szenvedett, �s szidta a bokrot, hogy mikor � seg�ts�g�rt fordult hozz�, az m�g nagyobb bajt okozott neki. A t�skebokor azonban nevetve v�laszolt: "Bolond vagy, bar�tom, ha bel�m akart�l kapaszkodni, hiszen magam szoktam mindenkibe beleakaszkodni."

�gy az emberek k�z�tt is ostob�k azok, akik olyanokhoz fordulnak seg�ts�g�rt, akiknek m�r term�szete a gonoszkod�s.

 ***

 A r�ka �s a krokodil

A r�ka �s a krokodil az elokelo sz�rmaz�son vitatkoztak. Miut�n a krokodil mindenf�l�t elsorolt el�dei el�kelos�g�r�l, �s v�g�l azt is hozz�tette, hogy gyakorl�t�r-vezetoi tiszts�get viselt �s�kt�l sz�rmazik, a r�ka mosolyogva jegyezte meg: "Ha nem mondan�d is, l�tszik a b�r�d�n, hogy sok gyakorlaton ment�l kereszt�l."

Ugyan�gy a hazudoz� embereket is a t�nyek c�folj�k meg.

 ***

 A hal�szok

A hal�szok kihaj�ztak, de sok�ig rosszul ment nekik: semmit sem fogtak, csak �ltek a haj�ban �s szomorkodtak. V�ratlanul egy �ld�z�tt tonhal vergod�s�ben v�letlen�l beugrott a cs�nakba. Ok megfogt�k, a v�rosba vitt�k, �s eladt�k.

Ugyan�gy sokszor, amit a mesters�g nem ad meg, azt a szerencse megadja.

 ***

 A r�ka �s a fav�g�

A r�ka menek�lt a vad�szok el�l. Amint megpillantott egy fav�g�t, k�ny�rg�tt neki, hogy rejtse el ot. Az biztatta, hogy menjen csak be az � kunyh�j�ba, �s ott b�jjon el. Nemsok�ra oda�rtek a vad�szok, �s megtudakolt�k a fav�g�t�l, hogy nem l�tta-e erre j�nni a r�k�t. Az hangosan bizonykodott, hogy nem l�tta, de ugyanakkor kez�vel intve jelezte, hova rejt�z�tt el. Mikor a r�ka l�tta, hogy elt�voznak, elob�jt, �s sz� n�lk�l elosont. A fav�g� szidni kezdte, hogy o mentette meg, �s err�l egy sz�t sem ejt, a r�ka azonban �gy sz�lt vissza: "Megk�sz�ntem volna neked, ha kezed mozdulata is szavaidhoz hasonl� lett volna."

 ***

 A kakasok �s a fogoly

Egy ember kakasokat tartott a h�z�ban. Mikor tal�lt egy elad� szel�d�tett foglyot, azt is megvette �s hazavitte, hogy egy�tt nevelje amazokkal. Azok azonban csipkedni kezdt�k, �s �ld�zt�k, �gyhogy a fogoly elb�sult, �s azt hitte, az�rt n�zik le, mert m�s fajt�b�l val�. Kev�ssel k�sobb azonban, ahogy l�tta, hogy a kakasok egym�s ellen is viaskodnak, �s nem hagyj�k abba, m�g nem v�reznek, �gy sz�lt mag�ban: "�n m�r nem is neheztelek ezekre, ami�rt megvertek, mert l�tom, hogy m�g egym�st sem k�m�lik."

A mese bizony�tja, hogy az eszes emberek k�nnyebben elviselik m�sok gogj�t, mikor l�tj�k, hogy azok az �veiket sem k�m�lik.

 ***

 A megdagadt has� r�ka

Az �hes r�ka, amikor egy faod�ban megl�tta a p�sztorokt�l otthagyott kenyeret �s h�st, bem�szott �s megette. A hasa azonban megdagadt, �s mivel �gy nem tudott kim�szni, s�hajtozott �s sir�nkozott. Egy m�sik arra j�r� r�ka, amint meghallotta jajvesz�kel�s�t, odament hozz�, �s megk�rdezte, mi a baja. Mikor megtudta, mi t�rt�nt, �gy sz�lt: "Maradj csak itt, am�g �jra olyan leszel, mint amikor bement�l, �s akkor k�nnyen kij�hetsz."

A mese azt bizony�tja, hogy a neh�z k�rd�seket az ido oldja meg.

 ***

 A j�gmad�r

A j�gmad�r mag�nyt kedvel� �llat, amely mindig a tengeren j�r. R�la besz�lik, hogy az emberek �ld�z�se el�l menek�lve, a tengerparti szirteken szokott f�szkelni. Mikor k�lteni akart, egy hegyfokra ment, felfedezett egy parti szikl�t, s ott k�lt�tte ki fi�k�it. Egyszer azonban, amikor zs�km�ny ut�n j�rt, az t�rt�nt, hogy a heves sz�lt�l hull�mz� tenger kicsapott eg�szen a f�szekig, el�nt�tte azt, �s elpuszt�totta a fi�k�kat. A j�gmad�r, mikor megj�tt, �s �szrevette, mi t�rt�nt, �gy sz�lt: "�n szerencs�tlen! a f�ldet ker�lve ide menek�ltem, s ez a szikla m�g sokkal hutlenebb volt hozz�m."

Ugyan�gy n�mely emberek, mik�zben az ellens�gt�l �rizkednek, �szre sem veszik, hogy az ellens�gn�l vesz�lyesebb bar�tok k�z� ker�lnek.

 ***

 A hal�sz

A hal�sz egy foly�ban hal�szott. Mikor kifesz�tette a h�l�j�t, �s k�r�lker�tette a foly�t, k�t�lre k�t�tt kodarabbal verni kezdte a vizet, hogy a menek�l� halak vigy�zatlanul a h�l�ba fussanak. A vid�k egyik lak�ja, mikor l�tta, mit csin�l, megszidta, hogy felzavarja a foly�t, �s nem hagyja �ket tiszta vizet inni. A hal�sz �gy v�laszolt: "Ha nem zavarom fel �gy a foly�t, nekem kell �hen halnom."

Ugyan�gy a v�rosokban a demag�gok is akkor nyernek a legt�bbet, amikor haz�jukat visz�lykod�sba d�ntik.

 ***

 A r�ka az �larchoz

A r�ka beosont egy szobr�sz m�hely�be. Mindent �tkutatott, �s amikor egy tragikus �larcra bukkant, felemelte, �s �gy sz�lt hozz�: "Milyen fej, �s nincs benne agyvel�!"

A mese j�l illik a kiv�l� megjelen�su, de tehets�gtelen emberre.

 ***

 A csal�

Egy szeg�ny ember betegeskedett, �s m�r nagyon rosszul volt. Fogadalmat tett teh�t, hogy az isteneknek hekatomb�t fog �ldozni, ha meggy�gy�tj�k. Azok pr�b�ra akart�k tenni ot, �s ez�rt azonnal meggy�gy�tott�k, o meg felgy�gyul�sa ut�n - mivel val�di �krei nem voltak - faggy�b�l gy�rt sz�z darabot, azokat �gette el egy olt�ron, s �gy sz�lt: "Fogadj�tok el a bev�ltott fogadalmat, istenek." Az istenek meg akart�k b�ntetni ot; �lmot k�ldtek r�, �s buzd�tott�k, hogy menjen ki a tengerpartra, ott ezer attikai drachm�t fog tal�lni. Az ember boldogan rohant ki a tengerpartra. Ott azonban kal�zok kez�be esett, akik elhurcolt�k, �s ezer drachm��rt eladt�k.

A mese j�l illik a hazug emberre.

 ***

 A sz�n�get� �s a kall�s

A sz�n�get� egy h�zban dolgozott. Amint megpillantotta az arra j�r� kall�st, k�rte �t, legyen a lak�t�rsa, bizonygatta, hogy jobb bar�tok lenn�nek, �s kellemesebben �ln�nek, ha egy h�z lenne az otthonuk. A kall�s azonban mosolyogva �gy felelt: "R�szemr�l ez teljesen lehetetlen, mert amit �n feh�r�tek, te bekormozod."

A mese bizony�tja, hogy akik k�l�nb�znek, nem l�phetnek k�z�ss�gre.

 ***

 A haj�t�r�tt

Egy gazdag ath�ni m�sokkal egy�tt haj�n utazott. Nagy vihar kerekedett, �s a haj� felfordult. A t�bbiek mind �szva igyekeztek menek�lni, de az ath�ni egyre csak Ath�n�t sz�longatta, �s fut-f�t �g�rt neki, ha megmenti. Az egyik haj�t�r�tt-t�rsa, aki ott �szott mellette, r�sz�lt: "Ne csak Ath�n�t h�vogasd, a kezedet is mozgasd."

Teh�t az istenek seg�ts�g�l h�v�sa mellett nek�nk magunknak is gondolkodnunk �s cselekedn�nk kell a saj�t �rdek�nkben.

 ***

Az �sz�l� ember �s bar�tn�i

Egy �sz�l� f�rfinak k�t bar�tn�je volt, egy fiatal �s egy id�sebb. Az id�sebb sz�gyellte, hogy egy fiatalabb f�rfival van viszonya, �s ez�rt, amikor csak n�la volt, kiszedegette a f�rfi fekete hajsz�lait. A fiatalabb meg azt restellte, hogy �reg a kedvese, �s az �sz hajsz�lait t�pdeste ki. �gy t�rt�nt, hogy k�tfel�l kopasztva v�g�l is teljesen megkopaszodott.

Ugyan�gy az �ssze nem ill� dolgok mindig �rtalmasak.

 ***

 A gyilkos

Egy ember meg�lt valakit, �s annak a rokonai �ld�zt�k. El�rt a N�lus foly�ig, �s ott egy farkassal tal�lkozott szembe. Megijedt t�le, felm�szott egy foly� melletti f�ra, �s azon rejt�z�tt el. Ekkor megl�tott egy f�l�tte tekerg�z� k�gy�t, �s a foly�ba vetette mag�t. Ott azonban egy krokodil elkapta, �s felfalta.

A mese bizony�tja, hogy b�n�s ember sz�m�ra sem a f�ld, sem a leveg�, sem a v�z nem biztos elem.

 ***

 A dicsekv� �ttus�z�

Egy �ttus�z�t polg�rt�rsai folyton cs�foltak f�rfiatlans�ga miatt. Egyszer elutazott, �s egy id� m�lva hazat�rve dicsekedve mes�lte, hogy sok sikert aratott m�s v�rosokban is, Rhodoszban pedig akkor�t ugrott, hogy azt m�g az ol�mpiai gyoztesek k�z�l sem �rte utol senki. Hozz�tette, hogy err�l tan�skodhatnak majd az ottani jelenl�vok, ha valaha erre utaznak. Egy jelenl�v� azonban mosolyogva sz�lt r�: "Bar�tom, ha ez igaz, nincs sz�ks�ged tan�kra; itt van Rhodosz, itt ugorj."

A mese bizony�tja, hogy olyan dolgokban, amelyekn�l k�zn�l van a tettleges bizony�t�s, minden besz�d felesleges.

 ***

 A lehetetlent �g�ro ember

Egy szeg�ny ember betegeskedett, �s m�r nagyon rosszul volt. Miut�n az orvosok feladt�k a rem�nyt, az istenekhez foh�szkodott, hekatomb�t �s fogadalmi aj�nd�kokat �g�rve nekik, ha talpra �ll. Feles�ge megk�rdezte tole: "Honnan fogod ezeket megadni?" - mire � �gy felelt: "Tal�n bizony azt hiszed, meg fogok gy�gyulni, hogy az istenek ezt behajts�k rajtam?"

A mese bizony�tja, hogy az emberek k�nnyen �g�rnek olyasmit, amit val�j�ban nem sz�nd�koznak bev�ltani.

 ***

 Az ember �s a szat�rosz

Azt mes�lik, hogy egy ember egyszer bar�ts�got k�t�tt egy szat�rosszal. Mikor be�llt a t�l, �s nagy hideg lett, az ember sz�j�hoz tartotta a kez�t, �s r�lehelt. Mikor a szat�rosz megk�rdezte, mi�rt teszi ezt, megmondta, hogy a hideg miatt melengeti a kezeit. K�sobb asztalhoz �ltek, �s mivel az �tel nagyon forr� volt, az ember megfogta, a sz�j�hoz vitte �s megf�jta. Mikor a szat�rosz megint faggatni kezdte, hogy mi�rt teszi ezt, k�z�lte, hogy huti az �telt, mert nagyon meleg. A szat�rosz ekkor �gy sz�lt hozz�: "Felmondom neked a bar�ts�got, ember, ha te egy sz�jb�l meleget �s hideget is f�jsz."

Teh�t nek�nk is ker�ln�nk kell az olyan bar�ts�got, amely k�ts�ges term�szetu.

 ***

 A rossz sz�nd�k� ember

Egy gonosz ember meg�llapodott egy m�sikkal, hogy hazugs�got bizony�t r� a delphoi j�shelyre. Amint a j�sl�s megkezdod�tt, egy verebet fogott a kez�be, �s eltakarta a k�peny�vel, �gy ment be a szent�lybe, meg�llt, �s megk�rdezte, hogy �lo-e, amit a kez�ben tart, vagy �lettelen. Az volt a terve, hogy ha �lettelent mond a j�slat, �lve mutatja fel a verebet, ha meg �l�t, megfojtja, �s �gy h�zza el�. Az isten azonban �tl�tta gonosz terv�t, �s azt felelte: "Hagyd abba, ember: hiszen rajtad �ll, hogy amit fogsz, �l� legyen vagy �lettelen."

A mese bizony�tja, hogy az istens�get nem lehet becsapni.

 ***

 A vak ember

Egy vak embernek az volt a szok�sa, hogy minden �llatr�l, amit a kez�be adtak, �s megtapogatott, megmondta, mif�le. Mikor egyszer hi�zk�lyk�t adtak oda neki, megtapogatta, �s k�telkedve mondta: "Farkas, r�ka vagy m�s eff�le �llat k�lyke ez. De abban biztos vagyok, hogy nem aj�nlatos erre az �llatra a juhok �rz�s�t r�b�zni."

Ugyan�gy a gonoszok term�szete sokszor m�r testalkatukr�l is felismerhet�.

 ***

 A sz�nt�vet� �s a farkas

A sz�nt�vet� levette az ig�t, s itat�sra hajtotta �kreit. A farkas, mikor �hesen �s t�pl�l�kot keresve r�bukkant az ek�re, el�sz�r az �kr�k h�mj�t nyalogatta k�r�l, s �szre sem vette, hogy bedugta a nyak�t; mivel nem tudta kih�zni, elvonszolta az ek�t a sz�nt�f�ldre. A sz�nt�vet� odaj�tt, megl�tta �t, �gy sz�lt: "�, te gonosz, b�rcsak a rabl�st �s gonoszs�got elhagyn�d, s �tt�rn�l a f�ldm�vel�sre."

Ugyan�gy a hitv�ny emberek, m�g ha derekass�got mutatnak is, nem tal�lnak hitelre.

***