ANTIOXIDÁNSOK

MI TÖRTÉNIK AZ EMBEREKKEL, AMIKOR MEGÖREGEDNEK?
Az öregedés folyamatában csökken a szervezetben az egészséges sejtek száma, ezzel arányosan pedig nő a beteg sejtek aránya. A különböző szervek mindenkinél különböző mértékben öregednek az idő múlásával. Amikor a beteg sejtek száma egy bizonyos százalék fölé növekszik, a szerv működése veszélybe kerül. A legtöbb embernél először a szív mondja fel a szolgálatot, másoknál az immunrendszer vagy az agy.

A legnagyobb kockázati tényezőt azt jelenti, hogy az öregedés folyamatában a test tartalékai teljesen kiürülnek a szervek egészséges sejtszámának csökkenése miatt. Ezért van az pl., hogy míg a vércukorszint egész életünk folyamán nagyjából egy állandó szinten van, a kor előrehaladtával a testnek a glükózszintet szabályozó képessége egyre kevésbé hatékony. Ezt a glükóz-toleranciatesztekkel lehet vizsgálni, amely a fokozott cukortartalom vészhelyzetéért felelős endokrinrendszer raktározó-kapacitását méri. Ugyanez a gyengülő tendencia vonatkozik a más rendszerek felépülő képességére. Egyszerűen azt mondhatjuk, az öregedés azt jelenti, hogy a szervezet már nem tud ugyanolyan hatékonysággal megbirkózni a kihívásokkal és a stresszhelyzetekkel. Az aktív sejtek száma minden szervben csökken, ahogy az ember öregszik, ellehetetlenítve ezzel a normális működést.

MI OKOZZA EZT A HANYATLÁST?

Mostanra már biztosan magától is tudja mindenki a választ: a szabad gyökök. A több trillió szabad gyök felfokozódott hatása a sejtek vesztét jelenti. A károsodás számos módon bekövetkezhet. Ha a szabad gyökök pl. a sejtmembránt támadják meg, a sejt elveszítheti a tápanyagfelvevő és a salakanyag-leadó képességét, ez pedig a sejt halálához vezet.

A szabad gyökök a sejt DNS-ét is megtámadhatják, így az ahelyett, hogy megkettőzné az egészséges sejtet, mutáns sejtet hoz létre, amely abnormálisan működik. Az ilyen sejtek elrákosodhatnak, de legalábbis az idő múlásával egyre kevésbé hatékonyak. A sejtek hatékonyságának csökkenése az öregség jellemzője.
az ilyen és még sok más típusú szabad gyök-reakció következménye, hogy a szervezetben csökken az egészséges sejtek száma. Úgy képzelhetjük el, mint a régi-régi színház villanykörtéit, ahogy egymás után égnek ki. Egy darabig még el tudjuk olvasni a jelzéseket, de ahogy egyre sötétebb van, mind jobban kell erőlködnünk. Testünk minden egyes szervében halnak el a sejtek, de azért a működés még nem áll le –? egy darabig.
AZ ANTIOXIDÁNSOK MEGHOSSZABBÍTHATJÁK AZ ÉLETEMET?

A válasz igen –? de a valódi cél nemcsak az, hogy tovább éljünk, hanem, hogy jobb egészségben. Nem szabad csak pluszéveket kívánnunk az életünkhöz, életet is kell kívánnunk a pluszévekhez.

Laboratóriumi kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az antioxidánsok fogyasztó kísérleti állatok tovább éltek –? 30 százalékkal hosszabb volt az életük az átlagosnál, és 10 százalékkal a többi állat maximális időtartamánál. Mi több, nem egy alom elaggott állatról van szó. Egészségesebbnek, fiatalabbnak és aktívabbnak látszottak, emellett kevesebb betegségben is szenvedtek. Ezek után felvetődött a kérdés, vajon az emberekre is ugyanilyen hatással vannak az antioxidánsok?

Sajnos nem rendelkezünk olyan placebo-ellenőrzésű klinikai tapasztalattal, amely bizonyíthatná mindezt –? és nem is lesz ilyen kísérletben részünk. A költségek ugyanis a csillagos égig rúgnának. Vannak azonban más bizonyítékok, amelyekre támaszkodhatunk.

Ahogy a népesség antioxidáns fogyasztása megnőtt, megállapítottuk, hogy a krónikus rokkantság, a szívbetegségek halálozási rátája és a rák száma csökkent. Ezzel egy időben az átlagos élettartam meg növekedett. Bár ez a bizonyíték közvetett, az emberek millióira gyakorolt pozitív hatás mégiscsak alátámasztja az antioxidáns kiegészítés fontosságát. Ha az antioxidánsok csökkentik annak kockázatát, hogy rák- vagy szívbetegek legyünk egyértelműen növelik életkilátásunkat.

Az eddig leírtakon kívül is még számos kutatást végeztek. Jó néhány évvel ezelőtt részt vettem egy tanulmányban, Linus Pauling és Jim Enstrom professzorral együtt, amelynek során szellemileg ép, idősödő kaliforniai emberek halálozását vizsgáltuk. A megfigyelés azt mutatta, hogy azoknak a halálozási rátája, akik antioxidánsokat szedtek, alacsonyabb volt. A férfiaknál a halálozási esély 22 százalékkal csökkent, a nőknél 46 százalékkal. Később Enstrom és kollégái arról számoltak be, hogy a napi 250 mg feletti C-vitamin-kiegészítés 35 százalékkal csökkentette a férfiaknál a halálozási arányszámot, és hat évvel hosszabbította meg a kísérleti alanyok életét.

Egy nemrég végzett kutatás, amelyről a Journal of the American Geriarics Societyben számoltak be, hogy a száz év körüli vagy afeletti emberek vérében lényegesen magasabb az antioxidánsok szintje, és alacsonyabb a szabd gyököké, összehasonlítva a hetven és kilencvenkilenc év közöttiekkel. Az ilyen emberek relatíve nagy mennyiségben fogyasztanak antioxidánsban gazdag gyümölcsöt és zöldséget.

A LEGÁLTALÁNOSABB ANTIOXIDÁNSOK

C- vitamin
E-vitamin
Karotionidok közül:
béta-karotin

lutein

likopin

Flavonoidok közül:

bioflavonoidok

szelén (antioxidánsok termeléshez szükséges)

A szervezet is előállítja és táplálékból is felvesszük:

koenzim Q10
alfa-lipidsav

MELYIK A LEGJOBB ANTIOXIDÁNS?

Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületként kezelnünk.

A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.

Elsőként dr. Denham Harman állapította meg 1954-ben, hogy az öregedés folyamatát a szabad gyökök okozzák. Egész addig úgy gondolták, hogy szabad gyökök csak a szervezeten kívül léteznek.

A biológiai szabad gyökök és az általuk az élővilágban okozott károsodás felfedezéséért Nobel-díjat kapott.

A karotinoidok- természet festékgyárai
A karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását.

A karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ANTIOXIDÁNSOKAT?

Mostanra már tisztáztuk, hogy mik is azok az antioxidáns anyagok, és hogyan működnek. Külön kitértünk a szívbetegségekre, a rákra és az öregedésre. Ennyinek már elégnek kell lennie ahhoz, hogy jobb és hosszabb életben legyen részünk. Most pedig lássuk, mit kell tudnunk gyakorlati alkalmazásukról.

MIÉRT KELL E-VITAMINT SZEDNEM?

Az E-vitamin a szervezet fő zsírban oldódó antioxidánsa, alapvető tápanyag. Egyik antioxidáns sem léphet igazán a helyébe, bátran mondhatjuk, hogy az E-vitamin az egyik legfontosabb antioxidáns, amelyet szedhetünk. Különösen jelentős azért, mert az emberek manapság óriási mennyiségben fogyasztanak olajat (különösen többszörösen telítetlen zöldségolajat), a különböző sült ételekkel. Ezek a zsírok nagyon károsak az antioxidánsokra, és ezért jelentősen növelik a szervezet E-vitamin szükségletét, amely megelőzi az oxidációt. Az összes antioxidáns közül az E-vitamin rendelkezik a legszélesebb körű védelemmel. Egy nemrég végzett felmérés szerint a kardiológusok csaknem fele szed E-vitamint. Lassan közel kerül ahhoz, hogy „mágikus golyónak” nevezzék azt a tápanyagot, amelyet nem olyan rég még bíráltak.

A TERMÉSZETES E-VITAMIN JOBB, MINT A SZINTETIKUS?

Feltétlenül. Az E-vitaminban nyolc különböző vegyület fejti ki hatását – négy, amely a tokoferolcsalád tagja (alfa-, béta-, gamma- és delta-tokotrienol). A leggyakoribb E-vitamin az amerikaiak ételében a gamma-tokoferol, de ez azért van, mert a legtöbb amerikai olaj nagyon finomított. A biológiai szerint a szervezet elsősorban a természetes alfa-tokoferolt választja ki az E-vitaminok közül, bár a többinek is fontos szerepe van az egészség megőrzésében.

A szintetikus E-vitamin, amelyet a ”dl-alfa” jelöléséről ismerhetünk fel, nem szívódik fel és nem raktározódik olyan hatékonyan, mint a természetes forma. Sok éven át úgy tartották, hogy a természetes E-vitamin 36 százalékkal hatékonyabb, mint a szintetikus változat. Két nemrég végzett kutatás szerint a természetes forma kétszer olyan hatékony.

A gyári E-vitamin gyártás az észteresített alfa-tokoferol használatát részesíti előnyben, amely sokkal stabilabb, mint a nem észteresített változat. Ilyen észteresített forma az alfa-tokoferil-acetát és az alfa-tokoferil-succinate. Az észteresített forma megtalálható mind a természetes, mind a mesterséges E-vitamin esetében.

MIT LEHET MÉG TUDNI A TOKOTRIENOLRÓL?

Feltétlenül többre annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A JNM napi 15 NE, de ez még mindig az alatt a szint alatt van, amelyre szükség van ahhoz, hogy lecsökkentsük a szívbetegség lehetőségét. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különböző tanulmányokra támaszkodva, az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.

MILYEN ELŐNYÖK SZÁRMAZNAK A C-VITAMIN SZEDÉSÉBŐL?

A C-vitaminnak számos előnye van, a legutóbbi felmérések mégis azt mutatják, hogy még azok sem fogyasztanak belőle eleget, akiknek anyagi helyzetük ezt megengedi. A Nobel-díjas Linus Pauling professzor az általános megfázás kezelésére C-vitamint írt elő. A majdnem két tucat kutatást tanulmányozva, amely a C-vitamin és a megfázás kapcsolatát vizsgálja, Harri Hemila professzor a finnországi University of Helsinkiben végzett kutatásai során arra jutott, hogy napi 2-6 g mennyiség egyharmadával csökkenti a megfázás tüneteit. Pauling ugyancsak azt ajánlotta a rákbetegeknek, hogy nagy dózisban szedjék a C-vitamint –? 10 g, vagy még többet naponta. Ahram Hoffer professzor azt vette észre, hogy a C-vitamin csökkenti a fájdalmat és meghosszabbítja az életet a rákbetegek esetében –? de egy átfogó vitamin/ásványianyag-program még jobban működik.

Egy tanulmány során mark Levine professzor megállapította, hogy a C-vitamin hiányának első tünetei a fáradékonyság és az ingerültség. Klinikai gyakorlata során Hugh Riordan professzor a kansasi Wichitától azt tapasztalta, hogy a C-vitamin kiegészítés megszünteti a betegek fáradékonyságát.

A legtöbb állat előállítja szervezetében a C-vitamint. Az ember és még néhány állatfaj nem képes erre, de biokémiailag mégis nagy mennyiségben igényli szervezetünk. A gorillák pl.
4,5 g C-vitamint fogyasztanak el táplálékukkal naponta. Pauling úgy gondolta, hogy az embernek legalább napi 1 g-ra (1000 mg) van szüksége –? o maga napi 18 g-ot fogyasztott, és 93 éves koráig élt. Azt gondolom, vitathatatlan indokaink vannak arra, hogy több grammnyi C-vitamint fogyasszunk naponta.

AKKOR IS KELL A-VITAMINT SZEDNEM, HA SOK KAROTINOIDHOZ JUT A SZERVEZETEM?

Sok ember azt tanulta, hogy az olyan zöldségek, mint a sárgarépa jó A-vitamin források. Ez nem teljesen igaz. A sárgarépában, ahogy más zöldségekben sem, nincs A-vitamin. A zöldségek és gyümölcsök nagyon sok karotinoidot tartalmazhatnak, amelyet szervezetünk át tud alakítani A-vitaminná, de kész A-vitamin csak az állatokban található. Ezért aztán, ha szigorúan vegetáriánusok vagyunk, akkor bajosan vehetünk magunkhoz elegendő A-vitamint.

Sok ember számára jobb, ha étrendjén keresztül kész A-vitamint vesz magához. Az A-vitamin természetesen alapvetően szükséges tápanyag. Az idősebbek és a cukorbetegek nem képesek ugyanolyan hatékonyan átalakítani a karotinoidokat A-vitaminná. Ezért ilyenkor jó, ha külön szedünk A-vitamint, ahogy bőségesen fogyasztunk a karotinoidokból is.

MI AZ A LIKOPIN?

A likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom), és van még valamennyi a görögdinnyében és a guajávában. Egy tanulmány szerint azok a férfiak, akik tízszer, vagy még többször fogyasztottak paradicsomban gazdag ételeket hetente, 45 százalékkal kevesebb arányban betegedtek meg prosztatarákban. A likopinban gazdag étrend ezen kívül csökkenti a hasnyálmirigy és a nyakon kialakult rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy a likopinban gazdag étrendet fogyasztók 48 %-al kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot, összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak ebből a tápanyagból.

MI A LUTEIN ÉS A ZEAXANTIN?

Ahogy a likopin és a béta-karotin, a lutein is egy fontos karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. A lutein sok zöld leveles növényben megtalálható, pl. a lucernában, a körömvirág szirmában, ezen kívül a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.

A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek, csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a lutein esetleg a szívbetegség és a rák ellen is védelmet nyújthat. Mivel a lutein zsírban oldódó, és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) alkotta koleszterin szállítja. És végül az egyik tanulmány arról számol be, hogy a lutein megvédi az E-vitamint az oxidációtól az LDL-ben. Ezen kívül szerepe van az immunrendszer egészségének fenntartásában is.

MIK A BIOFLAVONOIDOK?

A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban.

A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait

A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok. Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket. A bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak.

MI AZ ALFA-LIPIDSAV?

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában (hasonlóan, mint a Q10 azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.

A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

EZEN ANTIOXIDÁNSOK MINDEGYIKE BIZTONSÁGOS?

Igen. Ezek az anyagok mind megtalálhatók tradicionális étrendünkben, bár nagyon sok tönkremegy közülük az étel elkészítése közben.

Ne felejtsük el, hogy minden lehet mérgező is egy bizonyos mennyiség felett –? még az oxigén és a víz is. Felsorolt mennyiségek közül mindegyik még jóval az alatt a szint alatt van, amely bajt okozhatna, vagyis túladagolhatnánk valamelyik tápanyagot. Mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a szelén és az A-vitamin túladagolásának hatása lehet, amelytől óvakodnunk kell. Itt láthatjuk a felső határokat:

Szelén: Ne lépjünk túl a napi 600 mcg-ot.
A-vitamin: Ne szedjünk többet napi 25000 NE-nél.
C-vitamin: A napi 25 g vagy e feletti mennyiség már vesekövet okozhat.
Karotinoidok: Ne vegyünk be többet napi 25 mg-nál, ha kemény dohányosok, vagy alkoholisták vagyunk