B�KA A FORR�SN�L

�lt egy b�ka a sek�ly forr�sn�l.

- N�zd csak, milyen remek�l �lek itt! - mondta az arra vet�d� kelet-�ce�ni tekn�snek.

- Ugr�lhatok a k�veken, ha ki akarok jutni a partra, s megb�jhatok a sziklahasad�kokban. Kedvemre h�s�lhetek a pocsoly�kban, ha meg kedvem t�mad, beb�jok a m�ly iszapba. Nincs az a r�k, nincs az az ebihal, amelyik olyan remek�l �lne, mint �n! �n vagyok az �r a forr�sban �s a parton. K�v�nhat enn�l t�bbet valaki? Mi�rt nem j�ssz erre gyakrabban, hogy elsz�rakozzunk?

Miel�tt a kelet-�ce�ni tekn�s bel�pett volna a forr�sba, l�b�nak k�rme beleakadt valamibe. Meg�llt, h�tral�pett, majd belefogott, hogy elmondja a b�k�nak, milyen az �ce�n.

- Az �ce�n sz�lesebb ezer lin�l is, �s legal�bb ezer li m�ly. Valamikor a r�gi id�kben t�z �vb�l kilencben dag�ly volt, �m a tenger szintje m�gsem emelkedett, azt�n meg minden nyolc �vb�l h�tben ap�ly volt, de a tenger szintje m�gsem cs�kkent. Az �ce�n korokon �t mindig ugyanolyan. H�t ez�rt szeretek az �ce�nban �lni.

Szavait figyelve a b�ka zavartan hallgatott.

MI A K�L�NBS�G �TVEN LI �S SZ�Z LI K�Z�TT?

- Minden t�lem telhet�t megtettem a tartom�ny�rt - mondta Hui Liang herceg Menciusnak. - Amikor a foly� nyugati partj�n elfogy ott a term�s, �ttelep�tettem az embereket a keleti partra, vagy hozattam gabon�t onnan, hogy seg�tsek rajtuk. Ha a keleti parton volt kev�s a term�s, akkor ford�tva j�rtam el. Ha eln�zem m�s tartom�nyok korm�nyz�it, meg kell �llap�tanom, egyik se tesz annyit a n�p��rt, mint �n. Ennek ellen�re az � tartom�nyaikban nem cs�kken a n�pess�g, az eny�mben meg nem gyarapodik. Meg tudn�d magyar�zni, mi�rt?

- Fels�ged szereti a csat�kat, engedje meg, hogy harct�ri p�ld�t mondjak. Ha megsz�lalnak a dobok, a csapatok t�mad�sba lend�lnek. A vesztes f�l visszavonul. Mondjuk az egyik harcos h�tr�l sz�z lit, a m�sik csak �tvenet. Jog�ban �ll-e annak, aki csak �tven lit h�tr�lt, kinevetni a m�sikat, hogy az jobban megfutamodott?

- Term�szetesen nem - felelte a herceg. - Mindketten ugyan�gy megfutamodtak.

- Ha fels�ged meg�rtette a p�ld�zatot, akkor nem azt tartja fontosnak, hogy tartom�ny�nak n�pess�ge nagyobb legyen, mint a szomsz�d tartom�nyok�.

HOGYAN SEG�TETTE VALAKI A HAJT�SOK N�VEKED�S�T?

Egy Song tartom�nybeli f�rfi �gy v�lte, hogy az � f�ldj�n lassan n�vekednek a hajt�sok, ez�rt f�lig kih�zkodta valamennyit a f�ldb�l, majd hazament.

- Ma azt�n j�l elf�radtam - mondta a csal�dj�nak. - Seg�tettem a hajt�soknak, hogy gyorsabban n�jenek.

A fia kirohant a f�ldj�kre. Csak egy pillant�st kellett vetnie az �ltetv�nyre, l�tta, oda az eg�sz.

A legt�bb ember azt szeretn�, ha a fiatal hajt�sok gyorsabban n�n�nek. N�melyek �gy v�lik, hi�baval� minden er�lk�d�s, ez�rt m�g a gazt se gyoml�lj�k ki k�z�l�k, m�sok meg azzal akarj�k gyors�tani a sarjak n�veked�s�t, hogy kir�ngatj�k �ket a f�ldb�l. Az ut�bbi a semmittev�sn�l is haszontalanabb.

AZ ORVOS �S A BETEG

Ju doktor nagy h�rn�vnek �rvendett Qin tartom�nyban. Kioper�lta Xuan-wang cs�sz�r test�b�l a daganatot, meggy�gy�totta Hui-wang cs�sz�r aranyer�t.

Egy bizonyos Zhang urat �lland�an h�tf�j�s gy�t�rt, felkereste az orvost. - Nem b�rom m�r a f�jdalmakat. T�gy velem, amit akarsz, csak szabad�ts meg t�l�k - mondta.

Az orvos szabad kezet kapott, �s halad�ktalanul neki�llt a beteg k�r�l�s�nak. K�ts�gtelen, hogy Ju doktor ismerte az orvostudom�ny minden cs�nj�t-b�nj�t, �m az a k�r�lm�ny, hogy Zhang fenntart�s n�lk�l r�b�zta mag�t, legal�bb annyira hozz�j�rult a gyors felgy�gyul�s�hoz, mint a doktor tud�sa.

AZ EMBER, AKIT A K�TBAN TAL�LTAK

Song tartom�nyban a Ding csal�dnak hossz� ideig nem volt saj�t k�tja. A csal�d egy tagja nap nap ut�n azzal t�lt�tte idej�t, hogy j�kora t�vols�gb�l hordta haza a vizet.

Meg akartak szabadulni a f�rads�gos v�zhord�st�l, kutat �stak a telk�k�n. Amikor elk�sz�ltek a k�ttal, boldogan lelkendeztek:

- Meg�stuk a kutat, �s eggyel t�bben lett�nk a csal�dban!

A szomsz�djuk meghallotta, mit mondtak, elmes�lte a m�sik szomsz�dnak, az meg a harmadiknak, s v�g�l az elbesz�l�sb�l az kerekedett ki, hogy amikor a Ding csal�d kutat �sott, embert tal�ltak a k�tban.

Song tartom�ny herceg�hez is eljutott a h�r, elk�ldetett Ding�rt, hogy a csal�dja avassa be �t is a k�tban tal�lt ember rejt�ly�be.

- A k�t meg�s�s�val al�zatos szolg�d csal�dja megtakar�totta, hogy a csal�d egy tagja �lland� v�zhord�sra k�nyszer�lj�n - magyar�zta Ding a hercegnek -, sz� sincs r�la, hogy val�s�gban embert tal�ltunk volna a k�tban.

AZ OKOS �REGASSZONY

Egy �regasszony j� bar�ts�gban �lt a szomsz�d fiatalasszonnyal, akit egy este az any�sa megv�dolt, hogy h�st lopott t�le, �s nyomban el is kergette a h�z�b�l.

- Hov� menn�l, te szerencs�tlen? - k�rdezte az �regasszony. - Majd �n elint�zem, hogy az any�sod visszafogadjon.

Mar�k szalm�t h�zott ki a kazalb�l, �tment vele a fiatalasszony any�s�hoz.

- A kuty�im �sszemarakodtak valami lopott h�son - mondta. - Szeretn�k vinni egy kis t�zet, hogy a t�z vil�g�n�l j�l elverjem �ket.

Az any�s, ezt meghallva, azonnal szolg�t szalajtott a menye ut�n, visszah�vta a h�z�ba. Az egyszer� �regasszony nem volt valami �kessz�l�, �s nem tekinthet� a b�k�t�s szokott m�dj�nak az sem, ha mar�k szalm�val mennek a szomsz�dba t�zet k�rni, de ha az ember helyes dolgot cselekszik, annak meglesz a gy�m�lcse.

A HALHATATLANS�G RECEPTJE

Egy v�ndor azzal �llt Yan herceg el�, hogy halhatatlann� tudja tenni. A herceg azonnal megparancsolta egyik alattval�j�nak, saj�t�tsa el az idegen v�ndor mesters�g�t, �m miel�tt ez siker�lt volna, az idegen meghalt. A herceg d�hbe gurult, �s haragj�ban kiv�geztette alattval�j�t. Sz�gyellte bevallani, hogy az idegen r�szedte, s meg�letett egy �rtatlan embert. Milyen ostoba is volt! Ha az idegen k�ptelen volt r�, hogy saj�t mag�nak �r�k �letet biztos�tson, mi tehetett volna a herceg�rt?

HOGYAN HASZN�LTA KI A R�KA A TIGRIS EREJ�T?

A tigris zs�km�nyra vad�szva elkapott egy r�k�t.

- Engem nem ehetsz meg - mondta neki a r�ka. - A Mennyei Cs�sz�r engem jel�lt ki az �llatok kir�ly�nak. Ha megeszel, az � akarat�t s�rted meg. Ha nem hiszel nekem, k�vess engem. Megl�tod, elmenek�l-e l�ttomra a t�bbi �llat, vagy sem.

A tigris beleegyezett, k�vette a r�k�t. Amint a vadak megpillantott�k �ket, rohanv�st szaladtak el�l�k. A tigris nem fogva fel, hogy � kelt f�lelmet az �llatokban, elhitte, hogy a r�ka el�l futnak.

A v�zhord�

K�n�ban egy v�zhordoz�nak volt 2 nagy cser�ped�nye. Annak a botnak egy-egy v�g�n l�gtak, amit a nyak�ban hordott. Az egyik ed�nyen volt egy reped�s, m�g a m�sik t�k�letes volt �s mindig egy teljes adag vizet sz�ll�tott. A patakt�l a h�zig tart� hossz� s�ta v�g�n a megrepedt ed�ny m�r csak f�lig volt v�zzel. K�t teljes �vig ez �gy ment, minden nap -a v�zhordoz� m�r csak m�sf�l ed�ny vizet sz�ll�tott vissza a h�zba. Term�szetesen a t�k�letes ed�ny b�szke volt a teljes�tm�ny�re, hisz t�k�letesen csin�lta a dolg�t, de a szeg�ny t�r�tt cser�p sz�gyellte a t�k�letlens�g�t, �s nyomorultnak �rezte mag�t, hogy csak feleannyit tudott teljes�teni.
A k�t �v keser�s�g ut�n, egyik nap megsz�l�totta a v�zhordoz�t a patakn�l.
- Sz�gyellem magam, mert a v�z sziv�rog eg�sz �ton hazafel�.
A v�zhordoz� �gy v�laszolt a cser�pnek:
- �szrevetted, hogy vir�gok az �sv�nyen csak a te oldaladon teremnek, s nem a m�sik cser�p oldal�n? Ez az�rt van �gy, mert �n mindig tudtam a hib�dr�l, �s vir�gmagot sz�rtam az �sv�nynek erre az oldal�ra. Minden nap te locsoltad �ket, am�g visszas�t�ltunk. K�t �ve leszedem ezeket a gy�ny�r� vir�gokat, hogy az asztalt d�sz�tsem vel�k. Ha nem lenn�l olyan, amilyen vagy, akkor ez a gy�ny�r�s�g nem ragyogn� be a h�zamat.

Tanuls�g: Mindannyiunknak megvan a saj�t k�l�nleges hib�ja. Mi mindannyian t�r�tt cser�ped�nyek vagyunk. De ezek a t�r�sek �s hib�k, amik mindannyiunkban megvannak teszik az �let�nket olyan nagyon �rdekess� �s �rt�kess�. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a j�t megl�tni m�sokban.

HOGYAN HORDTA EL A BOLOND A HEGYEKET?

A Thaing �s a Wangwu hegys�g vagy 700 li �tm�r�j� �s sok ezer l�b magas lehet.

A hegy �szaki oldal�n lakott egy �reg ember, k�zel j�rt m�r a kilencvenedik �v�hez, �s mindenki �gy h�vta: a Bolond. Mivel a h�z bej�rata a hegyre n�zett, minden alkalommal ker�l�t kellett tennie, ak�r elment hazulr�l, ak�r hazament. Ezt m�dfelett k�nyelmetlennek tal�lta, egy napon h�t �sszeh�vta csal�dj�t, hogy megbesz�lj�k, mit is tehetn�nek.

- Mit sz�ln�tok hozz�, ha elhordan�nk a k�t hegyet? - k�rdezte. - Akkor utat nyithatunk d�lre, a Han foly� partj�hoz.

Valamennyien egyet�rtettek vele, csak a feles�ge aggodalmaskodott:

- Annyi er�d sincs, hogy egy dombocsk�t elhordj! Hogy tudn�d elhordani a k�t hatalmas hegyet? Azt�n meg hov� tenn�tek a kih�nyt f�ldet �s szikl�t?

- Belehaj�tjuk a tengerbe - hangzott a v�lasz.

A Bolond a fi�val meg az unok�j�val elkezdte �sni a f�ldet, �s kos�rba rakva cipelt�k a tengerhez. �lt a szomsz�ds�gukban egy Jing nev� �zvegyasszony, meg annak a h�t�ves fia, �k is elhat�rozt�k, seg�tenek elhordani a hegyeket. Hetekbe tellett, m�g egyszer-egyszer megj�rt�k az utat.

Lakott a Han foly� partj�n m�g egy nagyon �reg ember, akit mindenki �gy nevezett: a B�lcs. L�tva f�radoz�sukat, j�t kacagott, s megpr�b�lta lebesz�lni �ket a munk�r�l.

- El�g legyen az �rtelmetlen ostobas�gb�l! - ki�ltotta. - Hisz �reg vagy �s gyenge, nem tudod elhordani picinyke r�sz�t sem a hegynek. Hogy tudn�d elhordani azt a rengeteg f�ldet meg szikl�t?

A Bolond hosszan tart� pillant�st vetett r�. - Milyen ostoba �s egy�gy� vagy - felelte. - Annyi eszed sincs, mint az �zvegy kisfi�nak. Ha meghalok, itt marad ut�nam a fiam, azt�n meg a fiam fia, �s �gy tov�bb nemzed�kr�l nemzed�kre. Mivel pedig a hegy nem n�, id�vel mi�rt ne tudn�nk elhordani?

A B�lcs erre nem tudott mit mondani.

AJ�ND�K GALAMBOK

Handanban az a szok�s j�rta, hogy �j�v el�tt galambokat fogtak �s aj�nd�koztak a hercegnek. A galambok olyan �r�met okoztak a herceg sz�m�ra, hogy minden aj�nd�koz�t gazdagon megjutalmazott. Valaki egyszer megk�rdezte a herceget, mi a magyar�zata a szok�snak.

- J�lelk�s�gem jel��l �j�vkor szabadon engedem az �sszes galambot - felelte a herceg.

- Mivel alattval�id tudj�k, hogy szabadon engeded a galambokat, igyekeznek min�l t�bbet elkapni - �rvelt a k�rdez�. - �s k�zben rengeteg galambot meg�lnek. Ha val�ban nem akarsz k�rt tenni a galambokban, helyesebben tenn�d, ha alattval�idnak megtiltan�d, hogy megfogj�k �ket. Ha csak az�rt fogatod meg a galambokat, hogy szabadon engedhesd �ket, j�lelk�s�ged nem hozhatja helyre a m�rhetetlen k�rt, amit okozol.A herceg egyet�rtett vele.

R�VIDL�T�S

K�t r�vidl�t� ember minduntalan az �les szem�vel dicsekedett.

Valaki h�r�l adta nekik, hogy a templomban eml�kt�bl�t helyeznek el. Mindketten szerett�k volna tudni, mi lesz a t�bla sz�vege. A t�blaavat�s napj�n egy�tt mentek a templomba. Feln�ztek a templom homlokzat�ra, egyik�k megsz�lalt:

- N�zd csak, nem azok az �r�sjelek vannak fel�rva, hogy "F�nyess�g" �s "Becs�letess�g" ?

A m�sik b�lintott.

- A kisebbek meg, azokat biztos nem tudod kiolvasni, azt jelentik: X. Y. �r�sa, ennek meg ennek a h�napnak ezen �s ezen a napj�n!

Egy j�r�kel� megk�rdezte, mit b�mulnak. Amikor megmondt�k, a j�r�kel� elnevette mag�t:

- A t�bl�t m�g fel sem tett�k, hogyan tudn�tok elolvasni, mit �rtak r�?

AZ �GYEFOGYOTT PARASZT

Az �reg paraszt darabka f�ldet birtokolt. Tutyimutyi ember volt, �m jobban szerette, ha b�ket�r�nek nevezik.

Egy nap odaj�n hozz� egy ember.

- A szomsz�dod r�engedte a bivaly�t a rizsf�ldedre.

- �, bizony�ra v�letlen! - felelte a paraszt.

M�snap odaj�n hozz� valaki m�s.

- A szomsz�dod a te rizsf�ldedr�l aratja a rizst!

- Gyenge lett a term�se. Hadd arassa, nincsen abban semmi rossz - �gy a paraszt. B�ket�r�se mind b�trabb� tette szomsz�dait, akiknek megn�tt az �tv�gyuk: szerettek volna megkaparintani j� darabot a f�ldj�b�l, lev�gni az �gakat a csal�di s�rboltja f�l� �ltetett f�r�l.

Ez t�bb volt ann�l, amit az �reg paraszt elviselt volna. Elment a szomsz�dj�hoz, megk�rdezte, mi�rt vett el egy darabot a f�ldj�b�l.

- Te meg mir�l besz�lsz? - t�madt r� a szomsz�d. - Egy�tt ford�tottuk term�re azt a f�ldet, �s soha nem jel�lt�k ki a hat�rt. Azt mondod, �n vettem el egy darabot a f�ldedb�l, amikor ennek �pp az ellenkez�je igaz!

- Rendben van. Akkor mondd meg, mi�rt v�gtad le az �gakat a csal�di s�rboltunk f�l�tti f�r�l?

- Mi�rt nem vitted od�bb a csal�di s�rboltodat? - vitatkozott a szomsz�d. - Annak a f�nak a gy�kerei �tny�lnak a f�ldembe, �gai r�hajolnak a f�ldemre. Ehhez mit sz�lsz?

Az �reg paraszt megr�zta a fej�t, nem tudott visszav�gni.

- �, jaj! - mondta. - Az �n hib�m, csakis az �n hib�m! Nem t�ged kellett volna szomsz�dnak v�lasztanom.