Az ivvzben fontos svnyi tpanyagok vannak. Az ember napi 600-800 milligrammos kalciumszksgletnek harmadt, felt innen kapja. Kemnysgtl fggen, tartalmaz literenknt akr nhny szz milligramm kalciumot s mellette 40-50 milligramm magnziumot. A szervezet vaselltsban nem jelentktelen a vzzel bejut vas sem, br mennyisge ltalban nem haladja meg a szksglet tizedrszt.
A vzzel ugyan nem lehet jllakni, de a benne oldott anyagok "tpllkul" is szolglnak. Pontosabban szlva: biztostjk a szervezet letmkdst, gy pldul a jd hinya a pajzsmirigy cskkent mkdshez, llomnynak megduzzadshoz, golyvhoz s az ezzel jr ltalnos anyag cserezavarokhoz: nvekedsi s szellemi elmaradottsghoz vezet. Mivel a jdhiny-golyvt a felvett jd mennyisgnek elgtelensge okozza, a jd pedig a talajbl az ivvzzel s a tpllkkal egyarnt bekerlhet a szervezetbe, egy adott terleten rendszeresen jelentkez golyvt a talaj jdszegnysgnek rovsra kell rni. Ezeken a vidkeken a konyhas jdozsval lehet ezt az elvltozst megszntetni.
A mikrogrammnyi jdszksglet kielgtsben a vz elsrend fontossg. Haznkban a Tiszntlon az artzi kutak nagy jdtartalmak, a Dunntlon ennek tredk rsze tallhat az eltr geolgiai adottsgok miatt. A felsznkzeli rtegekbl a nvnyek is vesznek fel jdot, ezrt a szervezet szksglett e msik forrsbl is fedezi. Erre mutat az a tapasztalat, hogy olyan vidkek is gyakran golyvamentesek, ahol az ivvz nem tartalmaz elegend jdot.
Forrs: Dr. Blley Pl - Kvncsiak Klubja