janu�r 22.
A MAGYAR KULT�RA NAPJA
K�lcsey Ferenc 1823. janu�r 22-�n �rta a Himnuszt. Ennek eml�k�re �nnepelj�k ezt a napot.

febru�r 13.
BETEGEK VIL�GNAPJA
A betegek vil�gnapj�t annak ellen�re rendezik, hogy Lourdes-ban 1858. febru�r 11-�n jelent meg Szûz M�ria Soubirous Bernadette francia le�nynak, majd febru�r 15-�n a sziklabarlangban csodatevõ forr�s fakadt. Az ide zar�ndokl�k sz�ma �vente t�bb mint f�lmilli� �s a tudom�nyos m�don meg nem magyar�zhat� gy�gyul�sok is t�bb ezerre tehetõk.

febru�r 14.
VALENTIN-NAP
Szent Valentin nevenapj�n vil�gszerte megaj�nd�kozz�k szeretteiket az emberek �s meg�nneplik a szerelmesek napj�t.

m�rcius 15.
A MAGYAR SAJT� NAPJA
1848-ban ezen a napon nyomtatt�k a magyar sajt� elsõ szabad term�keit, a Tizenk�t pontot �s a Nemzeti dalt. 1990 �ta �nnepelj�k.

m�rcius 27.
SZ�NH�ZI VIL�GNAP
1961 j�nius�ban a Nemzeti Sz�nh�zi Int�zet b�csi k�zgyûl�s�n, negyven orsz�g k�ld�tt�nek hat�rozata alapj�n tartjuk 1962 �ta, annak eml�k�re, hogy 1957. m�rcius 27-�n volt a P�rizsban mûk�dõ Nemzetek Sz�nh�z�nak �vadnyit�ja.

�prilis 1.
�PRILIS ELSEJE "�NNEPE"
Val�sz�n�leg valamilyen t�ltemetõ-tavaszk�sz�ntõ pog�ny hagyom�nyra vezethetõ vissza. M�r az �kori g�r�g�k is megtr�f�lt�k egym�st ezen a napon.

�prilis 7.
SZAKSZERVEZETI AKCI�NAP
1948. �prilis 7-�n az ENSZ szakos�tott int�zm�nyk�nt megkezdte mûk�d�s�t az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO), amelynek c�lja a nemzetk�zi eg�szs�g�gyi munka ir�ny�t�sa �s �sszehangol�sa, tov�bb� tev�keny r�szv�tel a k�rnyezet v�delm�ben.

�prilis 10.
NEMZETI R�KELLENES NAP
A Magyar R�k Liga 1993-t�l minden �vben nemzeti r�kellenes napot szervez �prilis 10-�n Dr. Dollinger Gyula seb�sz, egyetemi tan�r sz�let�snapj�n, aki 1902-ben megalak�totta az elsõ Orsz�gos R�kbizotts�got. (Ha �prilis 10-e h�sv�ti �nnepekre esik, akkor m�s idõpontban tartj�k.)

�prilis 11.
K�LT�SZET NAPJA
E napon sz�letett 1905-ben J�zsef Attila. (1964. �prilis 11-�n �nnepelt�k elõsz�r.)

�prilis 18.
NEMZETK�ZI MÛEML�K NAP
A mûeml�k �s t�rt�neti egy�ttesek nemzetk�zi napja. Az UNESCO ICOMOS Szervezet�nek javaslat�ra nyilv�n�tott�k e napot Nemzetk�zi Mûeml�ki Napp�. Elõsz�r 1984-ben �nnepelt�k. E napon vil�gszerte k�l�nb�zõ rendezv�nyeken h�vj�k fel a figyelmet a mûeml�kekre, k�l�n�sen azokra, amelyek megment�s�hez seg�ts�gre van sz�ks�g.

�prilis 22.
A F�LD NAPJA
A F�ld Napja elnevez�sû vil�gm�retû k�rnyezetv�delmi akci�nap - t�rsadalmi kezdem�nyez�sk�nt - 1970-ben indult el az Egyes�lt �llamokb�l. Magyarorsz�gon 1990 �ta rendezik meg. C�lja, hogy tiltakoz� akci�kkal h�vj�k fel a figyelmet a k�rnyezet v�delm�nek fontoss�g�ra.

�prilis 24.
A RENDÕRS�G NAPJA
A korm�ny hat�rozata alapj�n 1992-tõl Szent Gy�rgy napj�n tartj�k Magyarorsz�gon a rendõrs�g napj�t.

�prilis 29.
A T�NCMÛV�SZET VIL�GNAPJA
A Nemzetk�zi Sz�nh�zi Int�zet 1981. �vi madridi k�zgyûl�s�nek kezdem�nyez�s�re 1982-ben �nnepelt�k elõsz�r abb�l az alkaomb�l, hogy 1727.ben e napon sz�letett Jean G. Noverre francia balett-t�ncos, az egyetemes t�ncmûv�szet nagy meg�j�t�ja.

m�jus elsõ vas�rnapja
ANY�K NAPJA
Az amerikai eredetû hagyom�nyt Magyarorsz�gon a Magyar Ifj�s�gi V�r�skereszt honos�totta meg. Az elsõ megeml�kez�st 1925-ben szervezt�k.

m�jus 4.
TÛZOLT�K NAPJA
1991-tõl ism�t m�jus 4-e a tûzolt�k napja Magyarorsz�gon. Ezen a napon eml�keznek meg Szent Fl�ri�nr�l, a tûzolt�k v�dõszentj�rõl.

m�jus 5.
EUR�PA NAPJA
Az 1949. m�jus 5-�n, Londonban megalakult Eur�pa Tan�cs Miniszteri Bizotts�ga 1964-ben hat�rozta el, hogy m�jus 5-�t minden �vben Eur�pa Napjak�nt �nneplik. C�lja, hogy az embereket szorosabban bevonj�k az eur�pai egyes�t�si folyamatba.

m�jus 8.
NEMZETK�ZI V�R�SKERESZT NAP
1828-ban, ezen a napon sz�letett Henry Dunant sv�jci �r�, aki 1859-ben szemtan�ja volt a sofer�n�i �tk�zet sebes�ltjei tragikus pusztul�s�nak, �s ez �bresztette benne azt a gondoatot, hogy l�trehozzon egy nemzetk�zi seg�lyszervezetet, �gy 1863-ban, Genfben megalap�totta a Nemzetk�zi V�r�skeresztet. Magyarorsz�g 1881-ben csatlakozott a v�r�skeresztes mozgalomhoz.

m�jus 10.
MADARAK �S F�K NAPJA
1902. m�rcius 19-�n, P�rizsban, az eur�pai �llamok egyezm�nyt k�t�ttek a mezõgazdas�gban hasznos madarak v�delme �rdek�ben. Az egyezm�ny al��r�i k�z�tt volt Magyarorsz�g is, majd 1902-ben Chernel Istv�n ornitol�gus szervezte meg elõsz�r az orsz�gban a Madarak �s F�k napj�t, amelynek meg�nnepl�s�t az 1906. �vi I. t�rv�nycikk �rta elõ. Eszerint minden �v m�jus�ban az iskol�kban egy napot arra szentelnek, hogy a tanul�kkal megismertess�k a hasznos madarakat, �s v�delm�k jelentõs�g�t.

m�jus 12.
AZ �POL�NÕK NEMZETK�ZI NAPJA
Vil�gszerte m�jus 12-�n tartj�k az �pol�nõk vil�gnapj�t, arra eml�kezve, hogy 1820-ban ezen a napon sz�letett Florance Nightingale brit �pol�nõ, aki tev�kenys�g�vel az 1853-56-os kr�mi h�bor�ban szerzett �rdemeket.

m�jus 17.
T�VK�ZL�SI VIL�GNAP
1968 �ta tartj�k minden esztendõben annak eml�k�re, hogy 1856. m�jus 17-�n, P�rizsban, h�sz orsz�g k�pviselõi al��rt�k a Nemzetk�zi T�vk�z�si Egyes�let (ITU vagy UTI) l�trehoz�s�r�l sz�l� alap�t� okm�nyt. Az Egyes�let 1947-tõl az ENSZ szakos�tott szervezete, s jelenleg 160 tagorsz�ga van, k�zt�k Magyarorsz�g is.

m�jus 18.
A M�ZEUMOK NEMZETK�ZI NAPJA
A M�zeumok Nemzetk�zi Tan�cs�nak (ICOM) 1977 m�jus�ban Moszkv�ban megtartott XI. konferenci�j�n hat�rozt�k el �nnepl�s�t. 1978. m�jus 18-�n tartott�k meg elõsz�r.

m�jus 21.
A MAGYAR HONV�DS�G NAPJA
A magyar szabads�gharc tavaszi hadj�rat�nak cs�cspontjak�nt, 1849. m�jus 21-�n a honv�dsereg visszafoglalta Buda v�r�t. Ennek eml�k�re 1992-tõl ezen a napon �nneplik a Magyar Honv�ds�g Napj�t.

m�jus utols� vas�rnapja
A NEMZETK�ZI GYERMEKNAP
A Nemzetk�zi Demokratikus Nõsz�vetts�g 1949 novemberi hat�rozata alapj�n 1950-tõl �nnepli a vil�g.

m�jus 31.
NEMDOH�NYZ� (DOH�NYMENTES) VIL�GNAP
Az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezete (WHO) m�jus 31-�t doh�nyz�smentes napp� nyilv�n�totta.

j�nius elsõ vas�rnapja
PEDAG�GUS NAP
Magyarorsz�gon 1952. j�nius 7-8-�n �nnepelt�k elõsz�r ezt a napot, s ez alkalomb�l adt�k �t a kiv�l� tan�t�i �s tan�ri okleveleket az orsz�g legjobb pedag�gusainak. 1993-t�l a tan�rok, oktat�k kit�ntet�se janu�r 22-�n, a Magyar Kult�ra Napj�n t�rt�nik.

j�nius 5.
K�RNYEZETV�DELMI VIL�GNAP
1972. j�nius 5-�n ny�lt meg Stockholmban "Ember �s bioszf�ra" c�mmel az ENSZ vil�gkonferenci�ja, amely hat�rozat�ban ezt a napot nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi napp� nyilv�n�totta.

j�nius 21.
A ZENE �NNEPE
Maurice Fleuret francia zenetud�s javasolta, hogy a ny�r elsõ napj�t a vil�gon minden�tt k�sz�nts�k zen�vel. Az �tlet Jack Lang, akkori francia kultur�lis miniszter t�mogat�s�val val�sult meg. A kezdem�nyez�shez az�ta a vil�g sz�mos orsz�ga csatlakozott.

j�nius 27.
A K�B�T�SZER-FOGYASZT�S ELLENI K�ZDELEM NEMZETK�ZI NAPJA
Az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek k�zgyûl�se 1987-es hat�rozata alapj�n 1988-ban rendezt�k meg elõsz�r "A k�b�t�szer elleni k�zdelem" nemzetk�zi napj�t.

j�nius 27.
A CUKORBETEGEK VIL�GNAPJA
Az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezete (WHO) j�nius 27-�t a cukorbetegek (diabetikusok) vil�gnapj�v� nyilv�n�totta.

j�nius 27.
A HAT�RÕRS�G NAPJA
A korm�ny hat�rozata alapj�n 1992-tõl, Szent L�szl� napj�n, j�nius 27-�n �nneplik Magyarorsz�gon a hat�rõr�k napj�t.

j�nius utols� h�tv�g�je
A MAGYAR SZABADS�G NAPJA
a fõv�rosban Budapesti B�cs�
1991. j�nius 30-�n fejezõd�tt be hivatalosan a szovjet csapatok kivon�sa Magyarorsz�gr�l. Ennek eml�k�re orsz�gszerte rendezv�nyeket tartanak.

j�lius 27.
�P�T�SZETI VIL�GNAP
Magyarorsz�gon 1988-ban �nnepelt�k meg elõsz�r az �p�t�szeti Vil�gnapot. J�lius elsõ napj�t az �p�t�szek Nemzetk�zi Sz�vets�ge (VIA) nyilv�n�totta vil�gnapp�, hogy felh�vja a figyelmet az ember k�rnyezet�t meghat�roz� m�don alak�t� �p�t�szetre.

VASUTASNAP
A magyar vasutasnapot 1951-tõl augusztus, majd 1961-tõl minden �v j�lius m�sodik vas�rnapj�n tartjuk.

augusztus 1.
AZ ANYATEJ VIL�GNAPJA
1990. augusztus 1-j�n 32 korm�ny �s 10 ENSZ-szervezet tan�cskoz�st tartott Inocentben a szoptat�s t�mogat�s�r�l �s n�pszerûs�t�s�rõl. Ebben az "Inocenti Nyilatkozat"-ban ker�lt megfogalmaz�sra a vil�gnap gondolata is.

augusztus 6.
NUKLE�RIS FEGYVEREK BETILT�S��RT FOLY� HARC VIL�GNAPJA
1978-ban a BVT javaslat�ra augusztus 6-�t  -  Hirosima �s Nagaszaki atombomb�z�s�nak �vfordul�j�t  -  a nukle�ris fegyverek betilt�s��rt foly� harc vil�gnapj�v� nyilv�n�tott�k.

j�nius utols� h�tv�g�je
AZ �R�STUDATLANS�G ELLENI K�ZDELEM (ALFABETIZ�L�S) NEMZETK�ZI NAPJA
1965. szeptember 8-�n az UNESCO �ltal Teher�nban �sszeh�vott vil�gkongresszus �gy d�nt�tt, hogy e napot minden esztendõben az �r�studatlans�g elleni k�zdelemnek szenteli.

szeptember 18.
ROKKANTAK NAPJA
1981-ben a Rokkantak Nemzetk�zi �ve magyar esem�nysorozat�nak szervez�s�re, lebonyol�t�s�ra l�trehozott nemzeti szervezõ bizotts�g e napot nyilv�n�totta a Rokkantak Napj�v�.

szeptember 20.
GYERMEKEK VIL�GNAPJA
1954 �ta az UNICEF (az ENSZ Gyermekseg�lyez�si Alapja) kezdem�nyez�s�re tartjuk elsõsorban a fejlõdõ orsz�gok gyermekeinek t�mogat�s�ra. E napon felh�v�st int�znek a vil�g orsz�gaihoz annak �rdek�ben, hogy t�mogass�k �s v�delmezz�k a gyermekek 1959. �vi ENSZ-deklar�ci�ban megfogalmazott jogait.

szeptember 20.
TAKAR�T�SI VIL�GNAP
1992-ben, az ENSZ k�rnyezetv�delmi szervezete szeptember 20-ra meghirdette a Takar�t�si Vil�gnapot, amelynek c�lja a vil�gm�retû nagytakar�t�s. Jelszava: "Gondolkodj vil�gm�retekben �s cselekedj otthon!" Az akci� Ausztr�li�b�l indult.

szeptember 21.
A MAGYAR DR�MA NAPJA
A Magyar �r�k Sz�vetts�g�nek kezdem�nyez�s�re 1984-tõl e napon �nneplik minden �vben, Mad�ch Imre: Az ember trag�di�ja c�mû dr�m�ja õsbemutat�ja napj�nak tisztelet�re. C�lja felh�vni a figyelmet a magyar dr�mairodalom �rt�keinek jobb megismertet�s�re.

szeptember utols� vas�rnapja
HALL�SS�R�LTEK VIL�GNAPJA
A Siketek Nemzetk�zi Sz�vetts�g�nek hat�rozata alapj�n 1958 �ta minden �vben megeml�keznek e vil�gnapr�l. A c�lja, hogy felh�vja a figyelmet a vil�gon �lõ mintegy 800 ezer hall�ss�r�lt probl�m�ira �s seg�tse beilleszked�s�ket.

okt�ber 1.
ZENEI VIL�GNAP
Az UNESCO Nemzetk�zi Tan�cs�nak hat�rozata alapj�n 1975 �ta �nnepelj�k.

okt�ber 1.
IDÕSEK VIL�GNAPJA
Minden �vben okt�ber 1-j�n eml�keznek meg vil�gszerte az idõsekrõl, miut�n az ENSZ-k�zgyûl�s 1991-ben e napot az idõsek vil�gnapj�v� nyilv�n�totta.

okt�ber elsõ vas�rnapja
�LLATOK VIL�GNAPJA
Az �llatok Vil�gnapj�t Magyarorsz�gon 1991-tõl tartj�k.

okt�ber elsõ h�tfõje
HABITAT VIL�GNAP
A Habitat Vil�gnapot 1986. okt�ber 6-�n vil�gszerte elõsz�r rendezt�k meg az ENSZ Emberi Telep�l�sek Bizotts�g�ra, a Habitatra utalva. A vil�gnap c�lja, hogy felh�vja a figyelmet az egys�ges cselekv�sre annak �rdek�ben, hogy a vil�gon minden ember sz�m�ra biztos�tani lehessen a legelemibb emberi jogot, a kellemes otthont �s a j� lak�sk�r�lm�nyeket.

okt�ber 6.
ARADI V�RTAN�K  -  NEMZETI GY�SZNAP
1849. okt�ber 6-�n Aradon kiv�gezt�k a magyar szabads�gharc 13 hõs t�bornok�t, akik a vil�gosi fegyverlet�tel ut�n ker�ltek osztr�k fogs�gba: Aulich Lajos, Damjanich J�nos, Desewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Kn�zich K�roly, Lahner Gy�rgy, L�z�r Vilmos, Leiningen-Westerburg K�roly, Nagys�ndor J�zsef, P�ltenberg Ernõ, Schweidel J�zsef, T�r�k Ign�c, V�csey K�roly. Pesten ezen a napon v�gezt�k ki Batthy�ny Lajos volt minisztereln�k�t is.

okt�ber 9.
POSTAI VIL�GNAP
1874. okt�ber 9-�n alap�tott�k az �ltal�nos Postaegyes�letet (ut�bb Egyetemes Postaegyes�let), amely a nemzetk�zi postaszolg�lat �sszehangol�sa �rdek�ben j�tt l�tre. A 22 alap�t� orsz�g k�z�tt volt Magyarorsz�g is. Jelenleg t�bb mint 160 orsz�g tagja az Egyetemes Postaegyes�letnek.

okt�ber 15.
HALL�SS�R�LTEK NEMZETK�ZI NAPJA  -  FEH�R BOT NEMZETK�ZI NAPJA
C�lja a k�zv�lem�ny figyelm�nek felh�v�sa a vakok �s a gyeng�n l�t�k saj�tos helyzet�re, keresve gondjaik megod�s�nak lehetõs�geit, a t�rsadalomba val� teljesebb �rt�kû beilleszked�s�k �tj�t.

okt�ber 16.
�LELMEZ�SI VIL�GNAP
Az ENSZ �lelmez�si �s Mezõgazdas�gi Szervezete, a FAO R�m�ban �l�sezõ konferenci�ja 1979-ben magyar hat�rozati javaslat alapj�n Vil�g�lelmez�si napnak nyilv�n�totta okt�ber 16-�t. A vil�gnap c�lja, hogy mozg�s�tsa a korm�nyokat �s a k�zv�lem�nyt az emberis�g nagy r�sz�t s�jt� �lelmez�si gondok orvosl�s�ra.

okt�ber utols� munkanapja
TAKAR�KOSS�GI VIL�GNAP
A vil�g takar�kp�nzt�rainak 1924-ben tartott elsõ kongresszus�n hozott hat�rozat �rtelm�ben tartj�k vil�gszerte.

okt�ber 31.
A REFORM�CI� EML�KNAPJA
1517. okt�ber 31-�n f�ggesztette ki a wittenbergi v�rtemplom kapuj�ra Luther M�rton n�met �gostonrendi szerzetes a t�ziseit, amelyeket a katolikus egyh�z megreform�l�sa �rdek�ben tett k�zz�. N�zetei hosszas harcok �r�n utat t�rtek �s az �ltala vezetett �j ir�nyzat lett az evang�likus, m�g a n�la is radik�lisabb, Jean Calvin genfi reform�tor vezette ir�nyzat a reform�tus vall�s alapja.

november 3.
A MAGYAR TUDOM�NY NAPJA
1825. november 3-�n a pozsonyi orsz�ggyûl�sen hat�rozt�k el az MTA l�trehoz�s�t. 1996 nyar�n a Magyar Tud�sok Vil�gtal�lkoz�j�n d�nt�s sz�letett arr�l, hogy minden �vben ezen a napon �nnepelj�k (elsõ �zben 1997-ben) a Magyar Tudom�ny Napj�t. E d�tumnak jelentõs�g�t n�veli az a t�ny is, hogy k�t �vvel kor�bban, 1823. november 23-�n kelt Temesv�ron Bolyai J�nos - az abszol�t geometria megsz�let�s�t bejelentõ - levele, amelyben k�zli apj�val: "semmibõl egy �j, m�s vil�got teremtettem."

november 17.
BUDAPEST �NNEPNAPJA
1873-ban ezen a napon egyes�lt Pest, Buda �s �buda. Budapest Fõv�ros K�zgyûl�se 1991. m�rcius 21-ei d�nt�se �rtelm�ben a fõv�ros �nnepnapja
november 17.

november harmadik cs�t�rt�ke
"NE GY�JTS R�" VIL�GNAP
A Nemzetk�zi R�kellenes Uni� (UICC) aj�nl�sa alapj�n ezen a napon az eg�sz vil�gon emberek milli�i pr�b�lnak felhagyni a doh�nyz�s k�ros szenved�ly�vel.

november 20.
IFJ� ZENEBAR�TOK VIL�GNAPJA
Az ifj� Zenebar�tok Nemzetk�zi Sz�vetts�ge 1968 tavasz�n Lisszabonban tartott kongresszus�nak hat�rozata alapj�n �nneplik.

november 22.
MAGYAR K�ZOKTAT�S NAPJA
A Pedag�gusok Szakszervezete a magyar k�zoktat�s helyzet�nek, gondjainak bemutat�s�ra, val�s t�rsadalmi meg�t�l�s�nek elõseg�t�se, a k�z�s cselekv�s kialak�t�sa c�lj�b�l 1991-ben kezdem�nyezte, hogy november 22-�n tarts�k a Magyar K�zoktat�s Napj�t.

november 27.
V�RAD�K NAPJA
A Magyar V�r�skereszt VII. Kongresszusa (1987.XII.5-6.) hat�rozott �gy, hogy november 27-e legyen a v�rad�k napja �s adjon ism�tlõdõ lehetõs�get a v�rad�k t�rsadalmi megbecs�l�s�nek int�zm�nyes kifejez�s�re (a nap meghat�roz�sa annak eml�k�re t�rt�nt, hogy 1954.november 27-�n adom�nyozott elõsz�r a legfelsõbb �llami test�let kit�ntet�seket sokszoros v�rad�knak �s kiv�l� v�rad� szervezõknek).

december 1.
AIDS ELLENES VIL�GNAP
1988-ban december 1-j�t AIDS Elleni Vil�gnapp� nyilv�n�totta az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO), hogy ezzel is felh�vja a figyelmet a nemzetk�zi �sszefog�s sz�ks�gess�g�re.

december 4.
B�NY�SZ - NAP - SZENT BORB�LA NAPJA
Szent Borb�la, a b�ny�szok v�dõszentj�nek napja, a b�ny�szok �s koh�szok �nnepe.

december 10.
EMBERI JOGOK NAPJA
1984. december 10-�n az ENSZ-k�zgyûl�sen elfogadt�k az emberi jogokr�l sz�l� egyetemes nyilatkozatot. Ennek eml�k�re 1950. december 4-i ENSZ-k�zgyûl�s ezt a napot az Emberi Jogok napj�v� nyilv�n�totta.

december 16.
MAGYAR K�RUSOK NAPJA
A Magyar K�rusok �s Zenekarok Sz�vetts�ge (K�TA) �s a Magyar Zenei Kamara v�dn�ks�g�vel 1991 �ta rendezik meg a Magyar K�rusok Napj�t, Kod�ly Zolt�n sz�let�snapj�hoz k�tõdik.

Forr�s>>